Újság és közíróként, a Szabad Európa Rádió egykori vezető munkatársaként, a Magyar Trianon Társaság elnökeként mindnyájan ismerhetjük. Neves közéleti szereplő, rendszeresen látható a hivatalos és alternatív TV-kben is.
Eredetileg csellistának készült, de kézsérülése miatt választotta végül a jogi egyetemet. 1960-ban el is végezte, 1971-ben az ügyvédi-jogtanácsosi vizsgát is letette, de soha nem érzett igazi elhivatottságot e pálya iránt.
Tanult filozófiát és újságírást is. 1965-től a Kossuth Rádió külpolitikai hírszerkesztője volt, a rádiós szakmát ekkor sajátította el. A zene iránti rajongása soha nem múlt el. Életében adódott alkalom, hogy újra a zene közelébe kerülhetett. Rövid ideig tagja volt az Illés zenekarnak, majd a KISZ Kulturális Bizottsága zenei referenseként tevékenykedhetett. Kevesen tudják, hogy a Táncdalfesztivál ötlete tőle származott.
Az 1970-es években vezető jogtanácsosként működött. 1980-tól az USÁ-ban élt, majd meghívást kapott Münchenbe, a Szabad Európa Rádióhoz. Itt életében gyökeres szemléletváltozás következett be. Lehetősége adódott, hogy a Müncheni Állami Könyvtár olyan könyveihez hozzáférhetett, melyek a nagyközönség számára elérhetetlenek. Tudását itt alapozta meg a világot valóban uraló (állítólag nem létező) háttér hatalomról. A rendszerváltás után visszatért hazánkba, s a Leleplező Magazin főszerkesztő helyettese lett.